| ► 1318. november 18. | |
| Károly Róbert magyar király házasságot köt Luxemburgi Beatrixszal, VII. Henrik császár leányával; ezzel első ízben jön létre dinasztikus kapcsolat a magyar Anjou és a Luxemburgi ház között. |  |
| ► 1326. április 24. | |
| Károly Róbert magyar király megalapítja a Szent Györgyről elnevezett udvari lovagrendet, az első ilyen lovagi társulást Európában. |   |
| ► 1361—1364 | |
| Ellenségeskedés Nagy Lajos és IV. Károly között; a magyar király hadat indít, mert a császár nyilvánosan becsmérelte annak anyját; IV. Károly császár negyedik feleségével, Pomerániai Erzsébettel Krakkóban tartott menyegzőjén elsimítják a konfrontációt, majd a felek Brünnben a Habsburgok közvetítésével békét kötnek. |  |
| ► 1367 | |
| Az aacheni magyar kápolna felszerelésének átadása. |   |
| ► 1368. február 15. | |
| Nürnbergben megszületik IV. Károly császár és Pomerániai Erzsébet második közös gyermeke, Zsigmond. |  |
| ► 1370/1371 | |
| Elkészül III. Kázmér lengyel király krakkói síremléke magyarországi vörösmárványból. |  |
| ► 1373. június 1. | |
| Nagy Lajos magyar és IV. Károly cseh uralkodó egyezséget köt gyermekeik, a kétéves Mária és az ötéves Zsigmond eljegyzéséről. | |
| ► 1379-től | |
| Luxemburgi Zsigmond Nagy Lajos udvarában tartózkodik. | |
| ► 1380 körül | |
| Elkezdődik a kassai Szent Erzsébet templom újjáépítése. |   |
| ► 1382. szeptember 10. | |
| Meghal Nagy Lajos magyar király. Utódja a magyar trónon másodszülött leánya, Mária, Luxemburgi Zsigmond menyasszonya. |   |
| ► 1385. február után | |
| Luxemburgi Zsigmond brandenburgi őrgróf elhagyja a magyar udvart, hadsereggel tér vissza, majd Mária királynővel házasságot köt. |   |
| ► 1385. december 31. | |
| Durazzói Károly nápolyi Anjou királyt Magyarország királyává koronázzák, majd néhány hét múlva merénylet áldozata lesz. |  |
| ► 1387. március 31. | |
| Zsigmondot magyar királlyá koronázzák Székesfehérváron. |  |
| ► 1390 | |
| Kolozsvári Márton és György bronz Szent László lovasszobrának felállítása a váradi székesegyház előtt. |  |
| ► 1395. május 17. | |
| Az első gyermekével várandós Mária királynő Buda közelében lovasbaleset következtében életét veszti (Váradon temetik el). | |
| ► 1396. október 6. | |
| Az óbudai egyetem megalapítása. |  |
| ► 1396. július vége—szeptember 25. | |
| Zsigmond európai lovagsereg élén keresztes hadjáratra indul a törökök ellen. Nikápolynál súlyos vereséget szenved I. Bajezid szultántól. |   |
| ► 1402. szeptember 14. | |
| Zsigmond IV. (Habsburg) Albert osztrák herceget jelöli ki utódjává a magyar trónon arra az esetre, ha fiú utód nélkül halna meg. |   |
| ► 1404/1405 után | |
| Megkezdődik a budai királyi palota újjáépítése és új palotaszárnyakkal való kiegészítése. Részben ezekhez az épületekhez szánták azt a nagyszabású szoboregyüttest, amely 1974-ben töredékes állapotban került elő közvetlenül a palota mellett. |     |
| ► 1405. november közepe | |
| Zsigmond feleségül veszi Cillei Hermann gróf leányát, Borbálát. |  |
| ► 1406 után | |
| Elkészül a váradi székesegyházban tűzvészben elpusztult Szent László ereklyetartó pótlására a Győrben máig fennmaradt, sodronyzománcos fejereklyetartó. |  |
| ► 1408 | |
| Ulrich von Jungingen, a német lovagrend nagymestere szarvserlegeket ajándékoz Zsigmondnak. |   |
| ► 1408. május—június | |
| Zsigmond hadat vezet Boszniába, és döntő győzelmet arat Tvrtko bosnyák király serege felett. | |
| ► 1408. december 12. | |
| Zsigmond király és Borbála királyné a Bosznia fölött aratott győzelem alkalmából megalapítják a Sárkány-rendet. A rendnek alapításkor a királyi párral együtt 24 tagja van. Nem sokkal később Sopronban Vas Ernő herceg vezetésével megalapították az osztrák sárkányos társaságot. |     |
| ► 1410 | |
| A király által alapított Szent Zsigmond-templom építése. |  |
Rex & Imperator
(Előzmények és) 1368—1410Sigismundus Rex Hungariæ
1411—1437 (és tovább)Sigismundus Rex & Imperator
